Frida Kahlo

Azóta is szívemnek kedves stílus ez. A „space age atomic” is, csak ehhez ma már kevés a fellelhető „dizájn”. A „mid century” viszont kicsit kezd visszatérni, saját berendezkedésem is ezen stílusjegyekre mutat.
Szóval, kicsi gyermekként is elvarázsoltak a stílusos dolgok, és mint említettem, szívesen nézegettem rajzokat, festményeket és egyéb műalkotásokat is.
Ennek folyományaként aztán elolvastam minden művészettel kapcsolatos kiadványt, amihez hozzájutottam, és igyekeztem „képben lenni” (ez azért jó ugye?) a festőket és festészetet illetően.
Mai napig őrzök egy művészeti játékkártya csomagot, amely magyar festők képeit mutatja be.
Aztán el kellett telnie több mint négy évtizednek, hogy Frida Kahlo nevét először halljam. Azóta viszont hallom és olvasom mindenhol, ha kell-ha nem.
Egy összenőtt szemöldökű, enyhén bajuszos, de ennek ellenére mégsem csúnya nőről van szó, aki leginkább saját magát festette. Mármint önarcképeket.
Munkái egyébként egyáltalán nem rosszak. Az én stílusomtól ugyan távoliak, de ez szubjektív. Mondjuk úgy: Tudott festeni.
Az viszont egy másik kérdés, hogy hányan voltak (és vannak ma is) akik legalább úgy – vagy jobban – festenek mint Kahlo, de elvesznek az ismeretlenség homályában.
Mint mondtam, Frida Kahlo nevét az én gyerekkoromban a 70-es, 80-as évek Magyarországán nem lehetett hallani, vagy olvasni.
Most meg… Agyon-vissza „hájpolják” mindenféle kékharisnyás, ökotudatos feministák, és fenntartható megújulók. Olyan, mint pár éve az a Koheló vagy ki(jaf@szom) (Coelho), akitől minden modern nő hatalmas életbölcsességektől duzzadó idézeteket írt a ballagási, és esküvői meghívókra,
két évvel előtte, meg azt se tudták hogy a világon van.
Szóval Frida Kahlo. 
Akkora, de akkora művész, hogy alig fér be a Szépművészeti Múzeumba. Dührer vagy Boticelli nyilván eltörpülnek mögötte.
Aztán persze kiderül, amit mindenki sejtett már akkor, mielőtt tudta volna:
Frida Kahlo marxista gondolkodású, szélsőbalos, és biszexuális feminista volt, akinek  egyházellenességénél csak promiszkuitása volt nagyobb. És még Trockij is „megvolt” neki…
Vagyis minden adott ahhoz, hogy Frida Kahlo a mai korszellem ikonja legyen.
Hát nem? Hát de…!
Még jó hogy szabadidejében festegetett.